Bladl, a szalonnasütés osztrák nagymestere

Kezdjük a Bladl-lal, ami a tiroli és stájer régiók egyik legautentikusabb és legkevésbé ismert fogása. A neve elsőre inkább hangzik egy dühös teherautósofőr káromkodásának, mint gasztronómiai élménynek, de ne hagyd magad becsapni: ez a vékonyra nyújtott, forró zsírban kisütött tésztacsoda az alpesi street food alfája és ómegája.

A Bladl alapja egy egyszerű kelt vagy gyúrt tészta, amit gyakran reszelt burgonyával, köménnyel, hagymával vagy épp almával töltenek meg, attól függően, hogy édes vagy sós változatról van szó. Leggyakrabban szalonnás-hagymás töltelékkel találkozhatunk, amit aztán aranybarnára sütnek. A legjobb helyek egyike a Lesachtal völgyében található Gasthaus „Zum Bladlkönig”, ahol állítólag évente több mint 7000 darabot sütnek ki, kizárólag régi, kézzel írott receptek alapján.

Grantnknödel, savanyúbb, mint a nagypapa hangulata reggel 6-kor

A Grantnknödel neve elsőre úgy hangzik, mintha valami morcos bácsi lenne egy népmeséből – és nem is állunk messze a valóságtól. A „Grantn” kifejezés ugyanis stájer dialektusban a vörös áfonyát. A Grantnknödel valójában egy lágy, túrós vagy burgonyás tésztagombóc, amelyet vörösáfonyás töltelékkel pakolnak meg, majd gőzben vagy sós vízben kifőznek, végül pirított vajban és morzsában megforgatnak. A különlegessége abban rejlik, hogy ezek a gombócok nem desszertként, hanem főételként kerülnek az asztalra. Egyes hüttékben naponta több mint 200 adagot is eladnak belőle a szezonban. A legismertebb példányokat a Schladminger Tauern régió hüttéiben kóstolhatjuk meg – például a Giglachsee Hütte-ben, ahol a Grantnknödel mellett saját házi pálinkát is kínálnak.

Ausztria titkos folyékony rubinja, a muraui vörös sör

Ha eddig azt hitted, hogy Ausztria csak fehérborban és gyümölcspálinkában utazik, ideje megismerkedned a Murauer Römerbier-rel, azaz a muraui vörös sörrel. Ez az ital Stájerország északi részéről származik, és egy több mint 500 éves sörfőzési hagyomány modern, de mégis hű örököse.

A sör különlegessége a mélyvörös szín és a malátás, enyhén karamelles ízvilág, amit a Murauer Brauerei csak szezonálisan főz. Az évente legyártott mennyiség csupán 350.000 liter körül mozog, így sokszor csak helyben, a környékbeli kocsmákban és hüttékben lehet kapni. A sörfőzde vezetője, Karl Danner szerint a vörös sör „nemcsak ital, hanem identitás”: a régió lakói gyakran saját bögrében hozzák el, és a helyi falunapokon már hagyománnyá vált a „muraui sörsátor” – ahol minden év augusztusában 40-50 ezer látogatót szolgálnak ki.

Titkos sajtok a hegyek között

Az alpesi sajtkészítés sokkal többet tud, mint a híres Bergkäse vagy az Emmentaler. A helyi gazdaságokban gyakran készítenek „névtelen” sajtokat, amelyek nem kerülnek szupermarketbe, sőt néha még címkéjük sincs. Az ilyen sajtokat általában nyers tejből, kis mennyiségben állítják elő, és fenyődeszkán vagy vadfüvek fölött érlelik.

Erre egy nagyon jó példa a Zirbenkäse (cirbolyafás sajt), amit a Karintiai Nockberge környékén készítenek: a sajt héja füstös ízű, belseje krémesen omlós, és kissé fenyőgyantás utóízt hagy, ami furcsán jól működik egy pohár friss almaborral. A sajtokat gyakran kóstoltatják a helyi „Almfest”-eken, ahol a látogatók akár saját sajtjukat is megformázhatják.