Amikor egy forradalmi művész víziója valóra válik

Friedensreich Hundertwasser – eredeti nevén Friedrich Stowasser – nem volt hagyományos építész. Munkásságában mindig is központi szerepet játszott a természethez való viszony, a színek felszabadító ereje, és a szabályossággal való szakítás. Szerinte az egyenes vonal „az emberiség erkölcsi romlásának” szimbóluma volt, ezért alkotásaiban szinte soha nem alkalmazta. Ehelyett organikus formákat, hullámos vonalvezetést, élénk árnyalatokat és természetes anyagokat használt.

A Hundertwasser-ház a bécsi városvezetés felkérésére született meg, egyfajta kísérleti projektként. Az építkezés során Hundertwasser társalkotóként maga mellé vette Josef Krawina építészt, a műszaki kivitelezést pedig Peter Pelikan irányította. A ház 52 lakása mellett irodák, üzlethelyiségek, egy kiállítótér és egy kávézó is helyet kapott az épületben.

Az építkezés idején a projekt számos kritikát kapott, hiszen a hagyományos osztrák építészetbe meglehetősen idegenül illeszkedett a szabálytalan ablakokkal, ferde padlószintekkel és növényekkel beültetett tetőkkel díszített ház. Ám mire 1985-ben elkészült, egy csapásra a modern városkép egyik legnépszerűbb eleme lett.

Építészet a természet szolgálatában

A Hundertwasser-ház nem csupán látványos: minden eleme tudatos filozófiát közvetít. Az épület homlokzata szinte él, különböző növények burjánzanak rajta, a tetőket zöld növénytakaró borítja. A művész úgy vélte, hogy a városi embernek joga van egy „ablakjoghoz”, azaz szabadon kifejezheti személyiségét még a lakóépület ablakkereteinek díszítésével is. Ez a gondolat különösen jól megfigyelhető a Hundertwasser-házon, ahol gyakorlatilag nincs két egyforma ablak.

A ház ötvözi a környezettudatosságot a kreatív szabadsággal: több mint 200 fa és bokor nő az épületben és környékén, a tetőkön pedig mini parkok zöldellnek. Az egyik legérdekesebb statisztikai adat, hogy az épület zöldfelülete évente több mint 150 tonna széndioxidot nyel el – ez egy kisebb erdő környezetvédelmi teljesítményével vetekszik.

Egy lakóház, amit turisták milliói látogatnak

Habár a Hundertwasser-ház továbbra is működő lakóépület – azaz emberek ténylegesen élnek benne –, mégis évente több mint 1 millió látogató keresi fel, hogy megcsodálja az egyedülálló építészeti megoldásokat. Az apartmanok nem látogathatók, de a közvetlen szomszédságában található Hundertwasser Village (Hundertwasser-falu) nyitva áll mindenki előtt. Ez egy kis komplexum, melyet szintén a művész tervei alapján alakítottak ki, benne ajándékbolttal, kávézóval, valamint egy interaktív kiállítással, ahol a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek a művész gondolkodásmódjával és más alkotásaival.

A falu építését egy érdekes történet is övezi: amikor a Hundertwasser-ház híre elterjedt, olyan sok turista próbált bejutni az épületbe, hogy a lakók nyugalmának megőrzése érdekében a város úgy döntött, épít egy külön látogatóközpontot. Ez lett a Hundertwasser Village, melynek padlója szándékosan hullámos, hogy a látogatók fizikailag is megtapasztalják a „szabálytalanság érzését”.

Örökség és inspiráció

Friedensreich Hundertwasser 2000-ben hunyt el, de öröksége ma is él – nemcsak a bécsi lakóház révén, hanem szerte a világon. Számos épülete található Ausztriában, Németországban, Japánban és Új-Zélandon is. Az osztrák fővárosban például megtekinthető a KunstHausWien, amely egy múzeum és galéria a művész munkásságának szentelve, és amelyet szintén ő maga alakított át.

A Hundertwasser-ház ma már több mint egyszerű épület – kulturális jelkép, turisztikai látványosság, és egyfajta városi oázis is. Szimbolikusan is fontos szerepet tölt be: azt hirdeti, hogy az ember és természet közti harmónia nem csupán vágyálom, hanem valósággá is válhat, ha hajlandóak vagyunk másként tekinteni a világra – és elengedni az egyenes vonalak uralmát.